2016. augusztus 31., szerda

Szerdai szédület

A tényleges iskolakezdés szerdája után pontosan egy héttel történt meg az "Ismerd meg a többieket" délután, 100 fahéjas csiga, egy rakat tea és kávé társaságában. Mindenféle feladatok voltak, körbe kellett menni a suliban, különböző állomásokon a tanárok meséltek kicsit többet arról, miért is speciális egy "folkhögskola" (népfőiskola tükörfordításban), utána pedig grátisz vacsora volt mindenkinek. Ami meglepetés volt a dologban, hogy átrendezték az ebédlőt és erre az estére a tanárok voltak a pincérek. Grillezett csirke saslikon, saláta és zöldségmix, krumpli és banános tömörsüti volt a menü, kicsi cidert ittunk hozzá.

Vacsi után zenefelismerési verseny volt, amiben elég jók voltunk, azt figyelembe véve, hogy eredetileg Marie 40. szülinapjára készült a feladat. Legalábbis ez állt a papíron. És a zenék is kb erre engedtek következtetni, csupa nagy sláger abból az időből amikor még tervben se voltam. Szerencsére a Dallas, Knight Rider, Baywatch és az X-akták zenéjét a svéd lányok kívülről fújták, így végül a középmezőnyben végeztünk.
Este még visszamentünk Kay-jal a kávézóba feltakarítani, mert a fahéjas csiga tetején lévő sok kis cukor kavics szépen lepotyogott és nagyon szétszóródott. Utána megint kártyáztunk egy kicsit még a házban, beszélgettünk.

További képek a suli honlapján vannak a mai napról: https://mullsjofolkhogskola.nu/nyheter/lara-kanna-dag-2/

2016. augusztus 30., kedd

Keddi kávézgatás

Kedden délelőtt végre tényleg megkezdtük a munkát, még segítséget is kaptunk, mivel a különböző csoportok be vannak osztva és minden héten másik osztály küld nekünk 2 embert segíteni. Csináltunk egy csomó kávét, szendvicset, kipakoltuk a sütiket, aztán csak vártunk. Nagyon élveztem az első napot, habár annyira vészesen sok dolgunk nem volt.
Megbeszéltük a német kurzust Pärrel és Tellingével, hogy igen, szeretnénk tartani mindenképpen. Délután pihentünk egy kicsit, után mentünk az első óránkra! Mivel egy évet vagyunk itt, svéd nyelv órára is kell járnunk. Minden héten szerdán van az óra, előtte kedden pedig ilyen tanszoba/korrepetálás jelleggel van délutáni foglalkozás amire bárki beülhet. Mentünk is szépen, kiválasztottuk a könyvet amiből tanulni fogunk, megnéztük a számítógépes segédprogramokat és az Erasmusos nyelvprogrammal is foglalkoztunk. Amivel szerintem elég sok időt fogok szabadidőben is tölteni, mert minden hónapban, ha jól megoldod a feladatokat és legalább 5 órát tanulsz, akkor részt vehetsz a sorsoláson. Szeptemberben repülőjegy utalványt lehet nyerni a Ryanairhez, ami szerintem elég szupi.
Este skypoltunk Apival és Minnával, akik felhívták a figyelmem, hogy nem teljesen tiszta miért is ilyen random az összes bejegyzéscím. Mivel szerintem kevés svédebb dolog van az IKEA-nál, ezért a bejegyzéscímek IKEA bútorok és egyéb termékek nevét kapták. Bár lehet hogy mostantól inkább valami érthetőbb fantázianevet adok neki és akkor talán tisztább lesz :)

2016. augusztus 29., hétfő

Skonska

Hétfőn végre megkezdtük a munkát Kay-jal a Caféban! Vagyis mi ezt hittük. Egészen 9:40ig, amikor jött Frida, hogy ma nincs is munkánk, mert az ebédlőben lesz a fika. Azért végig mutogatta a dolgokat, mit hogy fogunk majd csinálni. Utána benéztünk egy teára az ebédlőbe, majd mentünk az igazgatóhoz, hogy kulcsot kérjünk az ajtókhoz. Persze a jó kis svéd mentalitást elő is kapta, rögtön átirányított minket egy másik emberhez. Kicsit olyan mint otthon, senki nem akar felelősséget vállalni, inkább csak tovább küldenek és aztán meg egymásra mutogatnak. Nekem ez nem okoz nagy fejfájást, de Kay, aki ugye német, eléggé terv orientált. Mondta is, hogy neki feketén-fehéren mondják meg mi lesz, mert a német mentalitása kezd behülyülni :)
Délután kitaláltuk mi legyen az első filmes esténken, amit már a héten el is kezdünk. Dreamworks este lesz, az Öt legendával kezdünk, mert a lányok még nem látták. Én meg imádom. Megnéztük a trailert együtt, fel vannak nagyon vidulva most, várják a csütörtököt nagyon :)
Este megint "buliztunk", most már kártyázunk is. A japán lányok is ismerik a Speed-et (nem a drog, francia kártyás játék) csak máshogy hívják, úgyhogy mennek a kemény partik vég nélkül. Beköltözött az új lány is, akit Kay rögves el is keresztelt Jess-nek, aki a New Girl (Új csaj magyarul) című sorozat főcímdalába belehallgat az azonnal rájön miért. Az új lányt egyébként Natalienak hívják, bár most már mindenki Jess-ként ismeri.

2016. augusztus 28., vasárnap

Fintorp

Szombaton elmentünk a helyi duriba, ami nem hittem volna hogy ilyen nagy. Két emeletes, tele emberrel, mindenki a legjobb cuccokat akarta. Volt rengeteg ruha, könyv, bútor; úgy tűnik a svédek ebben utaznak. Találkoztunk ismerősökkel is a suliból, elég vicces volt :) Hatalmas szél volt sajnos egész nap, szóval kb oda fújt minket a szél, aztán meg vissza.
Este megtartottuk az első filmes estét, mivel senkinek nem nagyon volt programja. Kay elment Jönköpingbe Ikeázni, így rám maradt a feladat, hogy mindent összeszedjek. Persze még semmihez nincs kulcsunk, tanár nem volt az iskolában. Nagy nehezen szereztem egy monitor kábelt a gépem és a projektor összekötésére, egy ilyen fura pálcával tudtam bekapcsolni a projektort, aux kábelünk meg nem is volt. Szerencsére elég hangos volt a lapi hangszórója, csak beraktuk középre, felirat a filmhez és már ment is az Agymanók.
Vasárnap már ideért a rossz idő, hideg, köd és esőfüggöny. Gyakorlatilag egész nap szakadt. De nem ilyen otthoni, hogy most csöpörög kicsit, aztán elálldogál. Itt ha esik, akkor az függönyként szakad ránk. Szerencsére itt már fűtenek, úgyhogy nem fázunk. Teáztunk, beszélgettünk, mindenki sokáig aludt, korán feküdt. Legalább kipihente mindenki magát, mert elég programokkal teli hétnek nézünk elébe.

2016. augusztus 26., péntek

Jordgubb

Programmentes péntek. Merthogy ma senkinek nincs órája, csak ilyen "elbeszélgetést" tartanak a tanárok. Minden diákkal személyesen beszélnek 15-20 percet, mit terveznek az évre, hogy érzik magukat. Ami szerintem tök jó, mert legalább jobban megismerik egymást, ha már egész félévben egymást nézik majd.
Ebéd után levonultunk a boltba, a helyi Ica (Ikká) a legnagyobb az adott két bolt közül. Csomó fura dolgot árulnak, például literes kartonos levest, fura felvágottakat, tubusos krémkaviárt, Pick szalámit, csupa kockacukor de semmi rendes kilós cukor, krumplit nagy dobozokban. Viszont mindenki atom kedves, állandóan mosolyognak és segítenek ha baj van. Miután visszaértünk, mindenki eléggé elfáradt, mert azért vettünk pár dolgot. Én például spéci svéd vegyes bogyós gyümölcs szörpöt, mert valami hihetetlen finom. Vettünk pár kekszet is, hogy legyen az esti fikákra. Hazaértünk és már ment is a fika. Johanna, aki finn eredetileg, de tavaly óta ilyen kisegítő tanár szerűség, hozott egy kis maradék sütit a tanári találkozóról és vele sztorizgattunk egész este. Meséltek az előző évről, hogy hogy mennek az órák, kirándulások, stb.
Hétvégére nem sokan maradtak a suliban, szerintem a többség hazament. Na de majd kiderül végül hányan maradtunk. Holnap duriba megyünk, mert a helyi menő turkáló holnap nyit újra. Úgyhogy jó korán elindulunk, hogy nyitásra mindenképp ott legyünk!
Amúgy egész nap "forróság" volt, egészen komoly 27 fok. Nem tűnik soknak az otthonihoz képest, de itt sokkal párásabb a levegő ezért azért rendesen megizzadtunk.

2016. augusztus 25., csütörtök

Nanig

A suli tényleges első napján még nem voltak órák, inkább ilyen ismerkedős nap jellegű túrára mentünk. Reggeliztünk, fél 9kor kis tájékoztató után neki is indultunk a tó körül, kisebb csapatokba verődve. Kaptunk egy rövid feladatsort, vicces de beugratós kérdésekkel. Ilyen sző, fon nem takács jellegű kérdések voltak. Pl mi az ami egyszerre magas az égben és alacsony a föld alatt? - A fa. Nyilván svédül van is értelme, így lefordítva nem olyan átütő :D
A sulitól 40 percnyi járóföldre van egy sportkomplexum, ott volt a tízórai és a pihenő. Kávézgatás után csoportokba rendeztek minket, majd körforgás szerűen különböző állomásokon kaptunk feladatokat. Volt matekos tippelős, geometriás, gyorsasági, kicsi fizika és irány meghatározás, Fun with Flags és tésztasaláta ebédre. Nagyon jól éreztem magam, pár újabb emberrel megint lespanciztam :)
Délután-este megint teáztunk a házban, most a japán lányokkal beszéltünk a japán rejtelmeiről, illetve hogy ki milyen zenét hallgat, milyen filmeket szeret. Kb egyforma az ízlése filmek terén a háznak, szupi kis filmesteket fogunk szervezni Kay-jal! Rengeteget nevettünk, kipróbáltunk csomó japán kaját, mert hoztak magukkal a lányok otthonról. Ittunk ilyen fura sós zöld tea szerűséget, amit tengeri moszatból csinálnak és kint ezt isszák. Nagyon fura íze volt, mintha forró sós tengervizet ittam volna. Hoztak zöld teás KitKatot is, az viszont nagyon finom volt! Tengeri moszatot szárítva is esznek, kis csíkokra fel van vágva és így pár percig rágni kell. Elsőre furának tűnik, a kis zacsiban a sok zöldes bigyó, de meglepően jó az íze. Kipróbáltuk a Marabu (legismertebb svéd csokicég) Lakrids (feketecukor - alias medvecukor) ízű csokiját is, de az annyira nem jött be.
Eléggé fárasztó volt a sok séta, meg feladatok, azt hiszem ma korán alszok is :)

2016. augusztus 24., szerda

Slappa

Elkezdődött az év! Szerdán 11kor bevonult mindenki az aulába, összeszedték a tanárok a saját diákjaikat (fő kurzus szerint) és egy rövid eligazítás következett ebéd előtt. Kay-jal becsatlakoztunk Pär csapatába, ők az "international course"-t választották. Tele van a csoport nem őshonos svédekkel, kb a csoport fele valamilyen arab országból jött, de már jó ideje itt él a családjuk, itt születtek, stb. Természetesen svédül ment az óra, szóval csak néhány szót sikerült kikapnom a magyarázatból. De kiderült, hogy holnap körbe sétálunk a tó körül, ami Mullsjö közepe gyakorlatilag. Aztán ebédeltünk, lazac volt az évnyitó kaja. Olyan jó volt, végre megtelt a hatalmas ebédlő, tele emberekkel. Eddig eléggé pangás volt, nem sok asztalnál ültek.
Délután 1kor megvolt a hivatalos bemutatásunk, pár szót mondtunk magunkról, mindenki nagyon bólogatott, szóval nagy butaságot nem mondhattunk :) Utána volt bemutatkoztak a tanárok is, meg úgy az egész iskolai személyzet. Persze a névmemóriám is most ment tönkre, szóval nem sok név maradt meg. Mivel nem nagyon volt semmi konkrét délután sétáltam egy kört a suli mellett az erdőben. Láttam egy mókust is :3
Négy körül meglátogattak minket a Textiles tanárok, Elizabeth és Anneli; Peter a jelnyelv és személyes asszisztens tanár, illetve Johanna aki finnországi eredetileg, de most a suliban tanít. Elmondták a szabályokat, hoztak kávét és fahéjas csigát magukkal. Lényegében a nem iszunk, drogozunk, vigyázunk egymásra van itt is érvényben. Jót nevettünk, megbeszéltük a svéd busz-kártya rendszert is, ami most még bonyolultabb lett mint ahogy eddig tűnt :D
Este megvolt az első közös vacsink a szomszédokkal, utána teázgattunk még, beszélgettünk, nevettünk. Tök jó, mert legalább megismerek mindenkit rendesen. És a nevek is jobban rögzülnek.

Ramlösa

Ahogy korábban írtam, 8 ház van a suli körül, A-tól H-ig mennek a házak. A miénk a G. De pontosan kik is az a mi?
Simon, a lengyel fiú "International course"-on van, pont alattam van a szobája. Eddig nem sokat beszéltem vele, de kedvesnek tűnik.
A japán lányok elég visszahúzódóak, hárman is laknak velünk. Szákki, Jukkiko és Ájkká (valahogy így kell kiejteni a nevük) Textil órára járnak majd. Nagyon csendesek és félénkek, nem sokat látni őket a szobájukon kívül.
Kay ugye a német srác, akivel dolgozni fogok. Csomót beszéltünk, folyton viccel valamivel :)
Frida a legújabb lakónk, az enyémmel szemben kapott szobát. Ő is Textilre fog járni, nagyon szimpi, remélem gyorsan összebarátkozunk :)

2016. augusztus 23., kedd

Smör

Ma reggel megismerkedtem Kay-jal a német fiúval aki a következő egy évben a társam lesz az önkéntességben. Nagyon fiatal, frissen érettségizett Aachenben áprilisban. Aztán kikötött itt. Hihetetlen jól beszél angolul, németül, svédül is tud egy kicsit. Megbeszélésünk is volt rögvest 10-kor, Pärrel a mentorunkkal. Megbeszéltük ki mit szeretne, mik lesznek az alapvető dolgaink az ittlétünk alatt. Vannak kisebb projektötleteink, de először mindent le kell beszélni az igazgatóval is, mert hát mégiscsak ő a főnök itt :)
Ebéd után lassan elkezdtek jönni a beköltöző diákok is, már hasznosak is voltunk, mert a kolesz felelős néninek, Ulrikének segítettünk. Jöttek a családok, mi pedig körbevittük őket, megmutogattuk mi hol van. Elég meglepő volt, hogy a 8 házból 2 teljesen üres marad. Szóval nem leszünk olyan sokan mint vártuk, bár azért így leszünk néhányan. Főleg svédek jöttek természetesen tanulni, de elvétve akad egy-két nem helyi is.
A mi házunk például az "international house" mert van itt német, japán, lengyel, svéd is, valamint ugye a magyarok képviseletében én is. De vannak irak, afgán, palesztin diákok is, nigránsok is akik nem tudom honnan jöttek pontosan. Egy részük beköltözött, kb a fele az összes tanulónak. A másik fél az pedig valahol a környéken lakik, ezért ők úgymond bejárósak.
Lényegében ezzel telt a délután, hogy kísérgettük az embereket a campuson. Lespanciztunk néhány kedvesebbnek tűnő taggal, Frida az új szembe szomszédom lesz pl. Mirna a palesztin lány, akiről azt hittük nálunk fog lakni, de aztán mégse. Helyette egy Natalie nevű svéd lány jön valamikor.

2016. augusztus 22., hétfő

Bregott

Lassan gyűlik a népesség, szépen szállingóznak a diákok. Megismerkedtem a helyi angol-IT tanárral, komoly 10 percet beszélgettünk, majd a ropiját beleejtette a kávéjába és itt elköszönt.
Egész délután szakadt sajnos az eső, ma se mentem áfonyát keresni az erdőbe. Talán holnapra felszárad :)
Ebédre megint krumplit ettünk krumplival, illetve ilyen fura paradicsomszószos párizsit tepsiben. Elég érdekesen nézett ki, de egészen finom volt.

2016. augusztus 21., vasárnap

Riskakor

Itt tartózkodásom második napja úgy telt majdnem mint az első. Megismerkedtem Ulrikével aki a házakért felelős, szóval amolyan "koleszfőnök". Találkoztam a főséffel, Johannal, illetve az igazgatóhelyettes Hanssal. Mindenki bazikedves még mindig, mosolyognak, megkérdezik hogy érzem magam, szükségem van-e valamire.
Elkezdtem kicsit a svédet is, remélem sikerül eljutni a használható tudás szintjére.
Este pedig a nap attrakciója, megérkezett az első lakótársam! Ráadásul pont a szomszédom is lesz :) Én a nyolcasban lakok, ő meg a hetesben. Egy távolkeleti lány (akinek a nevét el is felejtettem :( ) meg a barátja aki segített beköltözni. Tavaly is itt volt már, most visszajött még egy évre. Textiles. Eddig nem nagyon beszéltünk, de hosszú még az év! Holnap jön Kay is, Németországból. Egyre kíváncsibb leszek milyen lesz vele dolgozni :)

Bullrig

Este a nagy sötét miatt nem sok minden látszódott, de most a reggeli fényben felcsillant a suli. Kiderült, nekem legalábbis új volt, hogy a falu nevét (Mullsjö) nem magyarosan Mullszjő-nek kell ejteni, hanem Mullhö-nek. Ma is tanultam valamit.
mullsjö folkhögskola
Mullsjö képekben
Reggel elbattyogtam reggelizni, megismerkedtem Johannával és Berittel, akik a konyháért felelősek. Svédasztalos kipakolás volt, a svédeknél így megy a kajálás. Délelőtt kipakoltam a cuccaim, aztán elmentem ebédelni. Tele volt a hatalmas ebédlő, mert most valami izraeli/arab paptalálkozó van a suliban. Tejszínes hal volt, mindenféle vegyes köretekkel. 



fűnyírók hada mindenhol
Kaptam vacsit is, mert nem mindig van konyha ilyenkor. Most még nincs nyitva a suli, ezért nincs hétvégén konyha nagyon.
Elmentem feltérképezni a környéket, gyakorlatilag a falu közepe a tó. Minden nagyon szép, skandináv, szépen nyírt gyepek. Gondolkoztam is rajta, ezek a svédek nagyon szerethetnek füvet nyírni. Aztán persze meglett a megoldás azonnal, okos fűnyírója van mindenkinek. Amúgy mindenki nagyon mosolygós, köszönnek is "hájháj" és mennek tovább. Jó sokat sétáltam, el is fáradtam, este 11kor már alukáltam is.

panoráma a tónál








2016. augusztus 19., péntek

Vilddjur

Este nem bírtam elaludni, reggel meg visszaaludni még egy kicsit. Merthogy ma van az indulás!! Megjött a levél a Roxfortból, kalandra fel ha tudsz gyere el :) A család felvisz a reptérre, nem kell a rengeteg cuccal szerencsétlenkednem. Három táska, ennyit viszek 1 évre. Illetve 4, de az övtáska a reptéren nem táska :D


Az autópályát természetesen megint javítják, kicsit be is dugult, mikor mentünk. Viszont láttunk egy S-modellt, azaz egy Teslát útközben, jól le is fényképeztem.

A reptéri parkolóárak az egekben vannak, ezért csak bekanyarodtunk, kipattantam az autóból, kaptam két puszit és irány a check-in.

Ahol persze hatalmas sor fogadott. A wizzair 3 másik gépe is az enyémmel majdnem egy időben indult, ezért megoldották okosba, 2 pultnál ment a check-in mind a 4 gépre. Kb az utcán állt a sor. Szerencsére azért kapcsoltak és nyitottak még két pultot, de így is legalább 1 órán át kígyóztunk a hatalmas bőröndökkel és csomagokkal a reptéren, mire sikerült odaérni és feladni a csomagokat. Most lett vége a Szigetnek is, jött a sok svéd velem hazafelé. 14.20kor indult a gépem, 13:42 volt mire átvergődtem az összes ellenőrzésen, elrohantam mosdóba és a 13:50es kapuzárás előtt még gyorsan beslisszoltam,
Sima repülés volt, végre az ablaknál ültem! Kellemes szomszédokat kaptam, végig beszélgettük majdnem az egész utat.

Leszállás után olyan 10 perc volt mire kivergődtünk a csomagokhoz, vártunk 3 percet és már meg is volt a bőrönd. Azt hittem sokkal lassabban fog menni, meg majd elkeveredik a csomag, de a svéd precizitás nagyon ott volt megint. Itt már kicsit sajnáltam, hogy mégse a korábbi vonatra foglaltunk jegyet. Mert még a buszozással meg mindennel együtt, maradt 2 órám a vonatom indulásáig. Letáboroztam a Nils Ericssen Terminálon (göteborgi buszállomás, mellette rögves a vonatállomás) és vártam.
Ott kezdtem el sajnálni a későbbi jegyemet, amikor odajöttek kéregetni a kisebbségi bevándorlók. És amikor közöltem velük, hogy ne haragudjanak, de nincs nálam pénz (csak néhány magyar forint) akkor elkezdtek kérdezgetni hogy honnan jöttem, meg miért nem veszek neki kaját-piát, bolond vagyok, stb. Persze mikor a rend őrei felbukkantak, akkor azért gyorsan el is tűntek a csíkos szatyraikkal.
Aztán felmásztam a szuper svéd vonatok egyikére. A kaller hihetetlen rendes volt, elmagyarázta hol kell átszállnom, még  azt is megmondta melyik vágányra jön a vonat amivel tovább kell mennem. Mindenki mosolygott, kedves volt. A mullsjöi állomáson pedig Pär várt rám, aki ezalatt az elkövetkezendő év alatt a mentorom lesz. 5 unokája van, tényleg olyan kicsit mint egy nagypapi, bár mondta, hogy nem érzi magát olyan öregnek. Átfurikázott a suliba, amit ezentúl a svéd Roxfort címmel illetek, elmondott gyorsan minden fontosabb dolgot, aztán elköszönt.
A társam csak hétfőn érkezik, a német Kay, addig van időm kipakolni, Dóra a felfedezőt játszani és akklimatizálódni. Utána indul is az év, jönnek a diákok is. Pär azt mondta miénk lesz az "international house", remélte nem bánom, hogy ide pakoltak. Majdnem mondtam neki, hogy viccel?
Szuper lesz ez az év!



Ez lesz itt a szobám, a G ház 8as.


2016. augusztus 17., szerda

Fjädermoln

A kiutazást már jó régen elterveztük, gyakorlatilag ahogy megkaptam a levelet, hogy én mehetek Svédországba. Api ki is jelentette, hogy úgyis régen volt már erre, meg hogy mennyi minden a listáján van már időtlen idők óta amit meg akart nézni, menjünk kocsival és legyen családi kirándulás. Mindenki nagyon megörült, elindult a harc a székekért. Mert hiába van hét személyes autónk és heten is vagyunk ehhez, sajnos mindenki akkora mint egy törpetroll, szóval ha bent ül mindenki akkor csomag már nem nagyon fér. Meg lett mondva, öt ember jöhet. Nyilván biztos pont volt a két sofőr, Api és Miska, illetve jómagam, mert hát mégis csak engem kell kifuvarozni.
Addig-addig ment a tervezgetés, szervezgetés, hogy végül már semmi se volt biztos, de az legalább nagyon. Egy pénteki napot tűztünk ki indulásnak, csak a sok bizonytalanságot és a fájós lábat nem kalkuláltuk bele. Anya is bizonytalan volt, Minna is vonyított, inkább lefújtuk a kocsikázást.
Szóval mégiscsak repülés lett a vége. Gyorsan foglaltunk jegyet mindenhova és végül 1 hét csúszással de elindulok Svédországba.